A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják.

Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még 2011-ben elfogadott Médiatörvény. Amegjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott birálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek.

Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyil-vánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy aszéles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által előszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal.

Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenő, a kollektív bűnösségre utaló jelzőket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci időkre emlékeztető helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzőket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülő talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsőként magyar törvény engedte meg a különböző vallási felekezetek szabad működését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tűzzel-vassal irtották.

A bírált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása:

- Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthető, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntő többsége szakítani kíván a kommunista múlttal és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alap-pillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kívánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és összhangban vannak a demokratikus alapelvekkel.

- A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeletében. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindulatú hangulatkeltésre használja bírálatát.

- A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény bírálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a bírálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerősíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben működnek a nemzeti bankok.

Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektől féltik a magyar és az európai demokráciát valamint az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat követelnek az EU-tól Magyarországgal szemben.

A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselők véleményét. Nehezményezzük azonban, hogy e képviselők, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszönhetik Európa parlamenti mandátumukat, hogy kettős mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minősítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 októberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget.

Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minősítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes törvényekről, amelyek magukban hordozzák a kollektív bűnösség fogalmát, vagy olyanokról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvető jogait korlátozzák.

Az EU és az EU-t vezető politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövőben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettős mércét!
Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyőződésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is.

A SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE vezetősége nevében

Bihari Szabolcs elnök